Áttörés a pénzügyi- és érzelmi intelligencia fejlesztésben - Hogyan befolyásolják a belső sajátosságaink a pénzhez való viszonyunkat? 

Annak megfigyelése, hogyan alakul ki a pénzhez való viszonyunk, és mi éppen hol tartunk ebben a felfedezési folyamatban, valóban egy izgalmas dolog. Most megismerhetjük, hogy belső sajátosságaink mennyire játszanak döntő szerepet ebben a viszonyulásban, felfedezésben. Nos, tulajdonképpen mik is azok a – pszichológiából jól ismert – belső sajátosságok?

Az életjelenségeink, viselkedéseink minőségét minden esetben a négy belső sajátosságunk határozza meg:

• szükségleteink;
• beállítódásaink;
• képességeink;
•  temperamentumunk.

Fontosnak tartom, hogy megismerjük a pénzhez való hozzáállásunk kialakulásának a módját. Amint felfedezzük saját belső világunkat, így már könnyebben megérthetjük attitűdünk, magatartásunk indítékait, okait. Hasznos tehát, ha tudatosítjuk: az egyén viselkedését – bármi legyen is az – több minden határozza meg. Legfőképpen az, hogy:

•  Egy adott pillanatban hogyan tudja mozgósítani a képességeit? Ha nem teszi ezt meg, annak is felfedezhető a motívuma (az indítéka).
• Azt is fontos felismerni, milyen az egyén temperamentuma, érzelmeit hogyan tudja kézben tartani.
• Milyen szükséglettel bír, mi hiányzik neki éppen az adott pillanatban, élethelyzetben?
• Befolyásolja a viselkedését még az is, milyen a beállítódása (vagyis hogyan szocializálódott)? Ahogyan megtanult reagálni a felé jövő ingerekre, feladatokra, úgy fog automatikusan válaszolni felnőtt korában is hasonló élethelyzetekre, szituációkra. Mint például vegyük most alapul a pénzzel kapcsolatos ügyeket. 

Sok ezzel a témakörrel foglalkozó szakember figyelmeztet arra, hogy bizony félni is lehet a gazdagságtól, sőt még meg is lehet tagadni tudattalanul a pénzt, de még a boldogságot is. Ez a beállítódása, ha nem veszi ezt észre az ember, bizony végigkísérheti egész életén keresztül.

Az első belső lelki sajátosságunk a szükséglet:

Szükséglet, mindig egy hiányt tükröz. Az egyén – ha másképp nem is, de pótcselekvéssel, kompenzált viselkedésével – törekszik azt kielégíteni. Ebben az esetben nagy szerepet játszik a félelem és a bűntudat annak az eldöntésére, hogy a valós szükségletet mennyire szabad kielégítenie. Ez ráadásul kihathat a motiváltságra is, a belső motorra, a hajtóerőre, a kreatív erőnek a megnyilvánulására. Annak eldöntése, mennyire természetes vagy tiltott számunkra egy cselekvés megtétele – ezt mi már tudjuk -, az a neveltetésünktől is függ. Minden bizonnyal szó volt már a következőkről, de úgy gondolom, a többszöri összefoglaló csak segít, hogy világosabbá és érthetővé válhassanak a felismerések.

Azt már tudatosítottuk, hogy a célok, meggyőződések, hiedelmek, értékek hatnak egymásra. Az elfojtott vágyak, igények miatt beindulhat a belső konfliktus.

A nyomás, ami kívülről jöhet: a tanítás, környezeti hatások, mint félelemkeltő elemek, mind félbeszakíthatják (szükséglet megszakítás történik ilyenkor), hogy elérjük könnyedén a célunkat, hogy meg tudjuk élni a valós szükségleteinket, igényeinket. Az életünk során ért hatások – pontosabban az, hogyan fogjuk fel az érzékelt ingereket (milyen benyomásként), és ezek hogyan vésődnek be mentális (gondolati) és az affektív (érzelmi) dimenziónkba (világunkba) – nagymértékben kihat a jövőnkre. Az elfojtott vágyak, igények, szükségletek egészségkárosodást is okozhatnak. Az a sajnálatos dolog ebben, sokszor még fogalma sincs róla az embernek, hogy ezek a szükségletek egyáltalán mik is. Nincs tudatos szinten a saját valós szükséglet, vagyis az, mire is vágyik tulajdonképpen az egyén. Amikor túl erős volt a tiltás, hathatós volt az ingerek beépülése. Vagyis erős érzelmi hatásról van ebben az esetben szó. Emellett még sokszor lelhető fel az egybefonódás azzal, hogy észre sem veszi a személy azt, hogy a környezetében lévők vágyait teljesíti be ahelyett, hogy saját szükségleteit, igényeit élné meg.

Elfogadott tény tehát, hogy minden embernek szüksége van a pénzre. A pénz csak egy eszköz, egy semleges eszköz, amit mi magunk ruházunk fel különféle tulajdonságokkal. A pénzzel kapcsolatos sok-sok minősítés különböző érzelmeket vált ki belőlünk. Ezek az érzések az értékrendszerünkben elfoglalt helyét, minősítését határozzák meg a pénznek.

Erről van, aki tudatosan persze semmit sem tud. A környezetünktől lemásolt érzelmekről van most szó, arról, ahogyan „automatikusan” vélekedünk a vagyonosodásról, gazdagságról, akár még ha csak rejtetten is jelennek meg ezek információként, például vicc vagy egy-egy „aranymondás”, szlogen formájában. Éppen ezért lenne fontos figyelnünk a kommunikációnk tartalmára, mikor, miket mondunk, de még arra is, hogy tudatosan szűrjük azokat a véleményeket, amiket hallunk az egyes dolgokról.

Vannak, akik valóban zavarba jönnek attól, ha befektetésekről, pénzről van szó, és kerülik ezt a témát, ezt a területet. Mintha nem lenne, vagy nem kellene nekik ezzel foglalkozniuk. Áttolják más személyre a pénzzel kapcsolatos ügyek elvégzését. Szinte irtóznak a pénztől. Bár nincsenek annak konkrétan tudatában, milyen érzelmekkel veszik körül azt. Mi már tudjuk, hogy miért van ez így. Többen arra hivatkoznak, úgy hiszik nincs hozzá tehetségük, hogy kezeljék a pénzzel kapcsolatos saját ügyeiket. Nincs meg a pénzkezelési kompetenciájuk (alkalmasságuk). Mindent meg lehet pedig tanulni, csak akarni kell. Éppen az élet egyik fontos része az, amit megtagadnak saját maguktól. Hiszen az öngondoskodás elengedhetetlen eszköze a pénzzel való helyes bánásmód. Ráadásul a gyermekeink jövője is függ ettől a hozzáállásunktól.

Magyarországon a pénzzel való foglalkozást sok ember utasítja vissza, mivel túlságosan komplikáltnak tartja ezt a területet. A hétköznapokban pedig mindenkinek szüksége van a pénzkezelés alkalmasságának a kifejlesztésére. Egyre nagyobb igény van már szerencsére az ezekkel kapcsolatos témájú felvilágosító szemináriumok megrendezésére.

Önnek van olyan életélménye, amiben olyan ismétlődést fedezhet fel, amikor újra nullszaldós lett, vagy rosszul fektette be a pénzét? Korábban gondolt már arra, hogy kinyomozza, mi lehetett ennek az oka, hogy ez megtörténhetett?
A már sokszor említett tudattalan folyamatok olyan félelmek és vágyak, amelyekről az is lehet, hogy a személy semmit sem tud, de befolyásolja viselkedését. Például sok ember – a normális, egészséges birtoklási ösztönei miatt, amit úgy hisz, büntet a társadalom – megbélyegezve érezné magát, ha felvállalná szükségleteit. Ennek következtében ezek az igények elrejtőzve maradnak a tudattalanjában. Azonban egy idő után minden szükséglet felszínre akar jönni: befolyásolhatják álmainkat, parapraxis formájában (nyelvbotlásainkon keresztül) törhetnek a tudatos szintre, vagy viccekben, művészetekben jelenhetnek meg.

Tulajdonképpen jól megfigyelhető az is, hogy a művészek belső világát, érzelmeit hogyan tükrözik az alkotásaik, legyen az vers, festmény, film, bármilyen mű. Érdekes ez, és érdemes is ezt továbbgondolni! 
Főleg azt, milyen érzelmeket kiváltó művészi alkotásokkal azonosulunk, ha például egy fájdalmat gerjesztő festménnyel díszítjük a szobánk falát. Hiszen elhittük, amikor azt mondták, ez a trendi, vagy ez egy jó befektetés lesz nekünk. Közben folyamatosan egy olyan képet látunk az otthonunkban, ami lehangoltságot, szomorúságot sugall. Ugyanezt éljük át bármely zene, hanganyag meghallgatásával, könyvek olvasásával, filmek megnézésével is. Érdemes olyan dolgokkal körbevennünk magunkat, amelyek a szépséget, a motiváltságot, az életvidámságot árasztják felénk. A “búsulva mulat a magyar” sztereotípiából itt az ideje, hogy kilépjünk! Tehát hasznos felismerni: a szükséglet-megszakítások, amik a tudatba akarnak törni, időszakonként még szélsőséges eseteket is produkálva, érzelmi vagy mentális problémát okozhatnak.

Mik azok a szükségletek, amik rejtve voltak Ön előtt idáig? Mi hiányzik igazából Önnek?

Írja le bátran! Hogyan tudná ezt kulturált módon megvalósítani? Figyeljen a szélsőséges megnyilvánulásokra, hiszen ezek mögött mindig ott található az ellenkező pólusban a valós indíték (az elhárító mechanizmus egyik fajtáját a reakcióképzést, ha van ilyen, akkor fedezze fel)! A lényeg, hogy semmiképpen sem hasznosak a szélsőséges megoldások. Bátorítom, hogy összegezze a gondolatait a szükségleteivel kapcsolatban! 

A minket korlátozó pénzügyi és egyéb forgatókönyvek megdöntésével, a tehetségünk, az egyediségünk felszínre hozásával már képessé is válunk előmozdítani egy igazán sikeres életet. Mindezek az információk az anyagi biztonság mellett az érzelmi és mentális gazdagság megszerzéséhez és megtartásához is hozzásegítenek bennünket. Hiszen a jóllét azt is jelenti, hogy lényegesen szabadabban és függetlenebbül élhetünk.

Mennyire gondolkozott már el azon, hogy Önnek mit jelent a pénz? Vagy azon, hogy mi okozhatja valójában a pénzhiányt? Mihez társítja Ön a pénzt? A szabadsághoz, a kényelemhez? Vagy mihez? Ha felfedezte, akkor inkább azzal kezdjen foglalkozni, mi lehet az oka, hogy kevésbé tudja megélni a szabadságát és a többit!

Mostanra már tudatosíthatott egy-két dolgot az életében, és ezzel együtt megfigyelhette már azt is, hogyan befolyásolja az ember pénzhez való viszonyát az egyik belső sajátossága – a szükséglete. Bátorítom, hogy folytassa tovább a pénzügyi személyisége izgalmas felfedezését! Figyelje meg az ezzel kapcsolatos beállítódásait is!

Mit tudatosított már eddig, Önnek hol szükséges az áttörést véghezvinnie? 

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Dobó Mariann: Áttörés (2.kiadás) – Tegyük boldoggá az életünket!

Szabadegyetem Magánkönyvkiadó